Már egyszer átéltem
Török Alex, Morvai Zalán, Kerekes Csenge, Nemes N. Márton
Alex:
Éjszaka van, az égen csillagok,
Bármi lenne is, csak rád gondolok.
De ott van bennem az a bizonyos,, félsz,,
Mikor ráérsz beszélünk, majd célbaérsz.
Három éve megtörtént már egyszer,
Megyek, jövök a tó parton át,
Jöttök, megyünk, de senki nem lát.
Zalán:
Ha újból megtörténne,
Tudnám, hogy mindennek vége.
Nem élnék túl még egy sebet,
Ez a szív már nem csak reped.
Kérlek, ne játszd újra a múltat,
Mert ez a srác már könnyt nem hullat,
Csak végigjárja azt az utat,
Amin még a Halál sem mulat.
Csenge:
Már egyszer átéltem,
Nehezen, de túlléptem.
Ha még egyszer megtörténne,
A felépülés már nem menne.
A sok rosszat, a magányt,
Hátrahagyni nem tudnám.
Hiába is magyarázkodok,
Még mindig fáj, rád vágyok.
Többé nem érdekellek,
Ettől a szívem megremeg.
S lassan a múltba kell engedjelek,
Tudnod kell, hogy mindig is szerettelek!
Márton:
Szerelmesnek lenni jó érzés,
A kapcsolatban az egy nagy lépés.
Már szakított más miatt,
Éjjelente felriadt.
Féltékeny leszel, elborul az agyad,
S a végén csak a magány marad.
Féltékenység, felemészt,
De később ettől félsz.
Agyalsz, ott maradsz,
A sorsod elől rohansz.
Boldog leszel, de ott az érzés,
Az a sorsfordító nagy kérdés...